Felkészülés a szentgyónásra

A bűnbocsánat szentsége

Gyónni, vagyis a bűnbocsánat szentségéhez járulni, akkor kell, ha súlyos (halálos) bűnünk van. Az Anyaszentegyház 4. parancsolata szerint minden katolikus hívőnek legalább egyszer egy évben feltétlenül szükséges gyónni, de ajánlatos havonta-kéthavonta, vagy a nagy ünnepek (karácsony, húsvét, pünkösd) előtt.

Minden súlyos bűnt meg kell gyónnunk. Ha ugyanazokat többször követtük el, szám szerint is – legalább hozzávetőlegesen. Ha szándékosan kihagynánk akár egyet is, gyónásunk érvénytelen, sőt súlyos bűn, mert így bánatunk hazugság lenne. Ha nem szándékosan felejtenénk ki gyónásunk érvényes, de a következő gyónásban be kell vallanunk. A szentgyónásban mondjuk meg röviden bűneink súlyosbító vagy enyhítő körülményeit is. Amikor gyakran visszatérő bűneinket kell gyónnunk, kérnünk kell a Szentlélek megvilágosító kegyelmét, hogy meglássuk, mik a gyökerei. Mert nem szabadulhatunk meg bűneinktől, ha nem gyökeresen szakítunk velük. Kérhetjük Istentől, hogy az eddig nem tudatosított, ezért meg sem bánt bűneinket és bűnös szokásainkat tárja fel előttünk, és szabadítson meg tőlük.

Bánat – erős elhatározás

Az őszinte bánat magában foglalja azt az őszinte elhatározást, hogy szakítunk a bűnnel, hogy a bűnt, amit megbánunk, nem akarjuk újra elkövetni. Ezért ha kell, bármilyen nehézségek árán is meg kell változtatnunk az életünket, le kell mondanunk mindenről, ami bűnbe visz, fel kell számolnunk minden bűnös kapcsolatot, függőséget.

Bár a bűn szó szomorúságot sugall, de ez bűneink megbánása, kiengesztelődés az Istennel. Ezért a szentgyónás örömünnep. A gyónó bűneit feloldozás után Isten megbocsátotta, visszakapta Isten ingyenes ajándékát, a megszentelő kegyelem állapotát, új életet kezdhet.

Mi a bűn? Mi nem bűn?

„Isten a szeretet” (1Jn 4,16). Isten minden embert szeretetből teremtett, és azt akarja, hogy boldog legyen. Ne csak itt a földön, hanem örökké. A boldogság iránti vágy mélyen ott él minden ember szívében. Teremtőnk tudja leginkább, mi az, ami földi, sőt, örök boldogságunkat is segíti, mi az, ami elronthatja, vagy amitől örökre elveszíthetjük. Törvényeit ezért adta, szeretetből.

Minden bűn Istennek, a Szeretetnek megsértése, durva, bántó visszautasítása. A kísértés nem bűn. Bármennyire gyötörjön minket akármilyen bűnös gondolat vagy vágy, amíg a bűnbe mi bele nem egyezünk, amíg tiltakozunk ellene, nem lehet bűn.

Amit Isten parancsai megtiltanak, az akkor is bűn, ha az emberi törvények megengedik, ha az állami törvények szerint nem büntetendő. Ilyen mindenek előtt amagzati élet kioltása, vagy az eutanázia, a házasságon kívüli szexuális kapcsolatok, az öncsonkítás (meddővé tétel), másoknak állami „törvénybe nem ütköző” megkárosítása, és mindenféle közreműködés, bűnrészesség az ilyen cselekedetekben.

A megbocsátott bűn már nem számít bűnnek. Bánthat minket, ha olyan bűneinkre gondolunk, amit meggyóntunk, és amitől feloldozást kaptunk. De ha megbocsátotta, „Isten nem tartja számon vétkeinket”, akkor sem, ha még mindig fájnak, ha következményeitől még mindig szenvedünk.

Egy cselekedet csak akkor lehet jó, ha egyaránt jó a tárgya, jó a szándék és jók az eszközei. A rossz cselekedetet nem lehet jó szándékkal szentesíteni, és nem tehetünk jót bűnös eszközökkel, mert az bűn lenne!

Mi a súlyos bűn?

A bűnök súlyossága nem egyforma. Súlyosan akkor vétkezünk, ha világosan tudjuk, hogy súlyos parancs megszegésérőlvan szó, és teljesen szabad akarattal követjük el.

A súlyos, vagy halálos bűn az ember szívében Isten parancsának megszegésével lerombolja a szeretetet, az embert elfordítja Istentől. A bocsánatos bűn, még ha megtámadja, megsebzi is a szeretetet, engedi létezni. Istennel nem szakítja meg a kapcsolatot. Nem foszt meg a megszentelő kegyelemtől, sem a szeretettől.

Aki halálos bűn állapotában, bűnbánat nélkül hal meg, az örökre szakít Istennel, és ez a kárhozat. De a legkisebb bűnt is kerülnünk kell, mert megbántjuk vele Istenünket, és komoly veszélye van, hogy egyre inkább szokássá váljon az Úrtól való elfordulásunk.

Gyónási titok

Ha az orvos előtt bizalommal elmondjuk a legnagyobb bajokat, fájdalmakat, és ő az emberi diszkréció és a szakmai titoktartása miatt nem fecsegi ki a mi titkainkat, akkor mennyivel inkább álmagyarázat arra hivatkozni, hogy „Mit fog gondolni rólam a pap, ha feltárom előtte legszégyenletesebb dolgaim?”. Tudni kell, hogy a pap soha, senkinek, semmilyen körülmények között nem árulhatja el, és nem is használhatja fel, ami gyónáskor tudomására jutott. Az orvosi titoktartásnál is jobban köti őt a gyónási titoktartás kötelezettsége!

Isten tízparancsolata

I. Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!

II. Isten nevét hiába ne vedd!

III. Az Úr napját szenteld meg!

IV. Atyádat és anyádat tiszteld!

V. Ne ölj!

VI. Ne paráználkodj!

VII. Ne lopj!

VIII. Ne hazudj, és mások becsületében kárt ne tégy!

IX. Felebarátod házastársát ne kívánd!

X. Mások tulajdonát ne kívánd!

Az Anyaszentegyház 5 parancsolata

1. A vasárnapot és a kötelező ünnepeket szentmisével és pihenéssel szenteld meg!

2. A pénteki bűnbánati napokat és a parancsolt böjtöket tartsd meg!

3. Évente gyónj és legalább a húsvéti időben áldozz!

4. Házasságodat az Egyház törvényei szerint kösd meg, és gyermekeidet katolikus módon neveld!

5. Az Egyházat anyagi hozzájárulásoddal is támogasd!