GONDOLJUK ÚJRA, MIT JELENT A MUNKA!

Bármilyen nehéz és kimerítő feladatot végzünk is, nem feltétlenül kell gyűlölettel gondolnunk rá, s nem szükséges folyton csak a hétvégét várnunk. Elég, ha újragondoljuk a kérdést. Ahogy egyre jobban megértjük, miként kellene viszonyulnunk hivatásunkhoz, úgy mindennapi tevékenységünket is egyre inkább istentiszteletünk részének tekintjük majd. Ha elfogadjuk, hogy Isten terve szerint mi is hozzájárulhatunk a teremtett világ gazdagságához, komolyabban vesszük majd azt a kérdést is, hogy mire szól elhívásunk, és hol kell dolgoznunk.Isten eredeti szándéka valóban lenyűgöző, csakhogy korunkban már sem a munka, sem a munkahelyek nem tükrözik ezt a szándékot. Talán jogosan gondoljuk: Ez az eszmefuttatás Isten eredeti tervéről és a munkáról valóban szép és jó, de mihez kezdjek a munkahelyi gondjaimmal, a rám nehezedő nyomással, a kiállhatatlan főnökömmel? Nos, versenyorientált, rohanó világunkban valóban számos nehézséggel kell szembenéznünk. Habár minden lehetséges körülményt nem ismerhetek, az évek során sok ismerősöm munkahelyi helyzetéről volt alkalmam tájékozódni. Kétségtelen, hogy nem kevés kihívással kell megküzdenünk, ha szeretnénk megteremteni az összhangot a vasárnapi istentisztelet és az azt követő munkanapok között.

A HIVATAL

Lelkes rajongója vagyok „A hivatal” című televíziósorozatnak, a filmbeli Dunder Mifflin vállalat alkalmazottai hétről hétre jelen vannak az otthonunkban. A képzeletbeli irodaszer-forgalmazó cég scrantoni telephelyén foglalkoztatott szereplőknek jó ideje sikerül fenntartaniuk az érdeklődésemet. A film első látásra egyszerű munkahelyi komédiának tűnik, ám minél jobban megismerjük a szereplők és a cég életét, annál inkább szembetűnnek fájdalmas kudarcaik és nehézségeik is. A világ számos pontján vetített sorozatban gondterhelt emberek élete bontakozik ki előttünk, akik történetesen egymás útját keresztezik az irodában. Noha a szerzők olykor túllőnek a célon, arra kiválóan emlékeztetnek, milyen fontos szerepet játszik a munkával töltött idő az ember életében. A hivatal megerősít abban, hogy hasznos tevékenységre vagyunk teremtve – még ha minden epizód feszültségekkel terhes helyzetekre épül is -, s bemutatja, hogy nem éppen ideálisan működnek dolgaink.Nap mint nap valamennyien szembesülünk a kijózanító valósággal: sem a munkánk, sem a munkatársaink, sem a munkahelyünk nem tükrözi Isten eredeti tervét. Milliónyi apró részlet emlékeztet arra, hogy bűnös, romlott világban élünk, és életünk többi részéhez hasonlóan a munka világa sem nevezhető rózsásnak. A következőkben ennek a megkérdőjelezhetetlen valóságnak szenteljük majd figyelmünket.

Imádság: Hadd látszódjék meg műved szolgáidon és dicsőséged az ő fiaikon. Legyen mirajtunk Istenünknek, az Úrnak jóindulata, és kezünk munkáját tedd maradandóvá; kezünk munkáját tedd maradandóvá! (Zsoltárok 90,16-17)