Kiválóságra törekedni

Az üzleti élet résztvevői gyakran hanyagnak és gyanúsnak írják le a keresztények munkahelyi viselkedését. Nem tudhatom, a törté­netek elbeszélői élnek-e a hatásvadász túlzás eszközével, ám a ke­resztények magatartása és az általuk végzett munka minősége sok esetben valóban arról árulkodik, hogy helytelenül értelmezzük és alkalmazzuk a Biblia hivatással kapcsolatos tanítását. A hanyag, netán nem becsületes munkavégzés sajnos közvetlen összefüggést mutat teológiai meggyőződésünk hiányosságaival, torzulásaival.

A legendás Nagy Sándornak egyszer a véletlenek összjátéka foly­tán valamiképp a szeme elé került a birodalmi hadsereg egy megle­hetősen szánalmas külsejű katonája. A fiatalember rendezetlen öltö­zékben, kócosan, egy átmulatott éjszaka nyomait magán viselve jelent meg a hadvezér színe előtt, aki a neve felől érdeklődött. „Sándornak hívnak, uram” – felelte a katona, mire Nagy Sándor ráförmedt: „Na, katona, akkor vagy a nevét változtassa meg, vagy a viselkedését!”

Attól tartok, hogy sokan, akik „kereszténynek” nevezzük ma­gunkat, a munkahelyünkön nem ehhez a névhez méltó módon vi­selkedünk. Talán nem ártana átgondolnunk, miben kellene megvál­toznunk. Pál apostol fontos összefüggésre mutat rá tetteink és Jézus neve között: „És mindent, amit csak tesztek szóval vagy tettel, min­dent az Űr Jézus nevében tegyetek, általa hálát adva az Atya Isten­nek.” (Kol 3,17) Aki elfogadja Jézust Urának és Megváltójának, azt képessé teszi arra, hogy a munkahelyén is új emberként végezze feladatait. Ahogy Jézus, az ács példát mutatott munkájában, az ő segítségével mi is szorgalmasan, kiválóságra törekedve végezhetjük feladatainkat, bármit bízott is ránk Isten.

MUNKÁNK ÜZENETE

Isten nemcsak arra hív bennünket, hogy szóban tegyünk bizony­ságot a bennünk élő reménységről, hanem arra is, hogy hitünket a környezetünk számára is látható módon gyakoroljuk. Szavainkkal és munkánkkal egyaránt bizonyságot tehetünk Istenről. Igényesen végzett munkánkkal hitelesíthetjük mindazt, amit Jézus tökéle­tességéről és az evangéliumról gondolunk és mondunk. Érdemes eltűnődnünk azon, hogy mennyi időt töltünk munkával, s hamar kiderül: bizonyságtételünkben nagyobb szerepet játszik a tevé­kenységünk, mint a szavaink. Ez nem véletlen, Isten tervezte így.

Steve Sample, a Kaliforniai Egyetem rektora nemzedéké­nek legkiválóbb egyetemi vezetőjeként ismert. A pozícióban eltöltött tizenkilenc év alatt sikerült elérnie, hogy az egyetem addig elképzelhetetlen szakmai színvonalat érjen el és nemzet­közi hírnévre tegyen szert. Sample utolsó avatási szónoklatára negyvenezer fős közönség gyűlt össze az egyetem volt hallgatói­ból és támogatóiból, hogy együtt ünnepeljék a jövő nemzedék tehetséges vezetőit.

A rektor arra buzdította a frissen végzetteket, hogy ne csak saját karrierjük építésével, hanem más fontos kérdésekkel is fog­lalkozzanak. Beszédében három, a hallgatók jövőbeni pályája szempontjából meghatározó kérdést tett fel: Hogyan viszonyul­nak a pénzhez? Hogyan viszonyulnak a gyerekekhez? Mit gondólnak Istenről? A harmadik kérdést olyan csend követte, hogy a légy zümmögését is hallani lehetett. A kiváló rektor tisztelettel, de bátran arra szólította fel az egybegyűlteket, hogy vegyék fi­gyelembe az élet spirituális aspektusát és annak életükre gyako­rolt hatását is.

Sample merész szavait hallgatva felismertem: a rektor becsü­letes életvitele és szakmai kiválósága révén igazán hiteles vezetővé vált az egyetem irányításával töltött tizenkilenc év során, és ez tet­te lehetővé, hogy bátran beszéljen Istenről, akit szeret és szolgál. Magánéleti és szakmai feddhetetlensége meggyőző erővel ruházta fel szónoklatát. Bizonyságtételünk erejét és hitelét mi is gyakran az Isten dicsőségére végzett munkánknak köszönhetjük.

MUNKÁNK ÉRTELME

Néhány hónap elteltével újra kávézni hívtam Johnt, aki első be­szélgetésünket követően utánajárt a Biblia hivatásról szóló taní­tásának. Megkérdeztem, mire jutott. „Nos, olykor még akadnak nehézségeim, és nem mindig érzem, hogy van értelme a mun­kámnak, de a lelkem már nem kong az ürességtől, amikor dol­gozni kezdek. Inkább azzal az elvárással indulok el, hogy Istent dicsőítsem a munkámmal. És abban is egészen megváltozott a gondolkodásom, hogy mit jelent Jézussal végezni a munkánkat” – felelte, majd némi unszolás hatására hozzátette: „Másként állok a feladataimhoz így, hogy Jézus tanítványának vallom magam, és magasabb színvonalon végzem a munkámat is.”

Isten, a környezetünk és a világ szempontjából tehát nagyon is van értelme a munkánknak. Közönséges, hétköznapi munka nem létezik: minden, amire Isten hív bennünket, különleges. Nem érdemes úgy tekinteni a munkánkra, hogy semmi különös nincs benne, hiszen akkor észre sem vesszük, amit Isten mutatni akar rajta keresztül. Dorothy Sayers helyesen gondolja: „A jól végzett munka az egyetlen keresztény munka.”

Imádság

Ur Jézus, testté lettél, és hűségesen jelen voltál egy názá­reti ácsműhelyben. Az Atyát nemcsak megváltó kereszt­haláloddal dicsőítetted, hanem azáltal is, hogy remekbe szabott asztalokat készítettél. Hadd tanuljak tőled, hadd legyek én is ilyen hűségesen jelen a munkahelyemen! Se­gíts megértenem, hogy közönséges munka nem létezik, csak a te nevedben és a te dicsőségedre végzett különle­ges munka. Hadd szolgálja munkám minősége is a te di­csőségedet, s hadd tegyen bizonyságot az evangéliumról és a te felfoghatatlan tökéletességedről! Ámen.